Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Színek jelentései

2010.03.22

Sárga

* Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. * A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították. * A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. * Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett. * A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe. Narancssárga * Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. * Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása. * A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

Piros

* Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. * A nemiség szimbóluma, a libidó színe. * A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. * Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. * A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. * Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. * Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. * Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel. * A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. * Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. * Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe. * A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal. * Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát. * Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Barna

* A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. * Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is. * Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet. * A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az e világi hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

Szürke

* A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe. * A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. * A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Zöld

* A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. * Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. * A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. * Meleg és hideg, égi és földi keveréke. * Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. * A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé. * Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

Kék

* Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. * Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. * Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. * A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe. * A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal. * Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

Lila

* A mértékletesség színe. * Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. * Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát. * A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik. * A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

Fekete

* Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe. * A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. * A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik. * Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe. * A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. * A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották. * Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.

Fehér

* A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe. * Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi. * Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja. * A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket. * A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása. * Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi. * A fehér virág a gyermekáldást jelenti. * Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett. * A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe. * A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. * A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

Ezüst

* Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. * Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. * Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak” nevezték. * A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete. * Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst. * Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Arany * A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe. * Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. * A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre. * Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.